nem...

Nem akarod, hogy írjak többet? Akkor mondd meg! Nem fogok. Ha belepusztulok sem. Csak érdekel mi van Veled...De hát who cares what i feel? Almost nobody... De téged a legkevésbé. Pedig azt mondtad számíthatok rád. De úgy látszik mégsem. Pedig megőrülök csak egy szavadért is. De hiába. Inkább elköszönök.

PROVISORIUM (HÁROMPERCES SZERELMES)

Már nincs ösvény belém.
Ó, az ajtóm kilincsén
egy tolvaj-tenyér van,
pedig mindent oda'dtam.
Az Úr, Ő a ludas mindenért, mert
mindig önmagához mért;
ha a májához, ittam,
ha a szívéhez, sírtam valakiért.

Ha majd télbe ájulsz, mint az útszéli fák,
csakis állva és büszkén csináld!
Azt a néhány kis ráncot, amit én tehettem rád,
addig ne szégyelld!
Tőlük lettél pont ilyen szép.

Most menj! Értem ne aggódj, Nővér!
Az erény olyan világot kér,
miben nincsen rá szükség,
hol nincs bűn, se szentség.
Így jó! Egy pillét gyertyaláng is hív.
Kell, hogy megkopjon a szív
a hozzád közeli részén,
amint hajlong a változás előtt!

Ha majd télbe ájulsz, mint az útszéli fák,
Te is állva és büszkén csináld!
Azt a néhány kis ráncot, amit én tehettem rád,
nagyon köszönöm!
Tőlük lettél pont ilyen szép!

Nézd, az Arany-búza ölén ring a szél!
Szebb időkről regél. Te csak bízz, s ne
a gondokkal törődj! A tolmácsa légy!
De ebben más lehet társad.
Ne bándd, mert én nem vagyok házad,
csak egy híd! Épp, hogy több legyél nálam,
azért szóltam pár szót.
...és tudod,
megtiszteltetés volt.

/Eleven Hold/

broken

I wanted you to know I love the way you laugh
I wanna hold you high and steal your pain away
I keep your photograph, I know it serves me well
I wanna hold you high and steal your pain

'Cause I'm broken when I'm open
And I don't feel like I am strong enough
'Cause I'm broken when I'm lonesome
And I don't feel right when you're gone away

The worst is over now and we can breathe again
I wanna hold you high, you steal my pain away
There's so much left to learn, and no one left to fight

I wanna hold you high and steal your pain

/Seether and Amy Lee - Broken/

És tényleg...ott a fénykép...szeretem, ahogy nevet...
Csak ő nincs mégsem...

...mint egy pszichomókus

Hát, az utóbbi időben kb az történt, hogy megpróbáltam segíteni a körülöttem lévőknek, tanácsot adni, amit persze nem kell senkinek megfogadni. Vagy csak meghallgattam őket. Kinek mire van szüksége. És imádom ezt csinálni, mert én magam is tanulok belőle. Bár az biztos, hogy a legnehezebb amikor olyan embernek segítesz, akit mindennél jobban szeretsz. De épp ezért fogok neki segíteni, amiben csak tudok és amikor csak tudok. Számíthat rám és vigyázni akarok rá. Persze csak addig, amíg tudok. Addig a pontig, ami persze nem az időt jelenti. De nem akarom, hogy azt higgye ezért én várok vmit. Mert nem. De azt is tudom hogy én is számíthatok rá, hogyha bajom van.
Úgyhogy most ilyen filozofikusak a napjaim. Imádom az embereket, akik körülvesznek. Imádom a második családomat, akikkel egy fantasztikus estét töltöttem el tegnap.
Bugymó!
Genya
Genyácska

döntés

Az életben döntéseket hozunk és ettől megy tovább a világ. Hogy így vagy úgy döntünk és ennek függvényében változik az életünk és mi magunk. Van hogy könnyű meghozni egy döntést és könnyű elviselni és átélni a következményt. Van hogy kifejezetten jó. De van nehéz meghozni a döntést, de utána jó lesz. Vagy nagyon rossz. És van hogy könnyű meghozni a döntést abban az adott pillanatban, de eltelik 5 perc és röjövünk, hogy életünk legnehezebb döntését hoztuk meg. Nincs annál nehezebb, mint amikor el kell engedned azt, akiért megőrülsz, akiért mindent megtennél. De meg kell tenni, hogy aztán menjen tovább a világ. Még ha bele is hal az ember lelke, meg kell tenni. És aztán csak a remény marad, hogy hátha nem végleges az elengedés...

why?

Miért kell, hogy ez élet ennyire egy fos legyen? Miért van az embernek szíve? Csak azért hogy fájjon? Akkor meg minek? Miért nem lehet kivágni és eldobni a francba, hogy soha többé ne lehessen érezni? Miért nem lehet csak úgy egyszerűen itt hagyni ezt a rohadt világot, ami tele poshadt emberekkel? Miért nem lehet minden egyszerűbb? Miért vannak rossz döntések?
El akarok menni ebből az undorító világból oda, ahol nincs érzelem, nincs fájdalom, nincsenek gondolatok...a Paradicsomba vagy a falanszterbe, ahol csak a mechanika irányítja az embereket? Sokkal jobb lenne a világ. Nem lenne ennyi szenvedés. Ennyi öröm se, de legalább nem fognak az emberek lelkileg teljesen meghalni!

answer me

Válaszra várok...

The show must go on

The show must go on

Empty spaces - what are we living for
Abandoned places - I guess we know the score
On and on, does anybody know what we are looking for...
Another hero, another mindless crime
Behind the curtain, in the pantomime
Hold the line, does anybody want to take it anymore
The show must go on,
The show must go on
Inside my heart is breaking
My make-up may be flaking
But my smile still stays on.
Whatever happens, I'll leave it all to chance
Another heartache, another failed romance
On and on, does anybody know what we are living for?
I guess I'm learning, I must be warmer now
I'll soon be turning, round the corner now
Outside the dawn is breaking
But inside in the dark I'm aching to be free
The show must go on
The show must go on
Inside my heart is breaking
My make-up may be flaking
But my smile still stays on
My soul is painted like the wings of butterflies
Fairytales of yesterday will grow but never die
I can fly - my friends
The show must go on
The show must go on
I'll face it with a grin
I'm never giving in
On - with the show -
I'll top the bill, I'll overkill
I have to find the will to carry on
On with the -
On with the show -
The show must go on...

/Queen/